aragott japán fésű





A maikok díszes hajtűit (kanzasi) akár koronának is tekinthetjük. Általában két részből állnak: egy aprócska csokorból, és legalább fél tucat lelógó szalagból , amelyek évszázadok körforgását tükrözik. A hajdíszek szimbólumai visszaköszönnek a kimonók anyagain, és egyéb dekorációs kellékein. Egyetlen más kultúrában sem övezi olyan nagy tisztelet az évszakokat, mint Japánban.



A hajtű évről évre változik, s mindig az adott évbúcsúztató fesztivál motívumait használja



Január


sárkányeregetés, és búgócsigázás mint hagyományos újévi motívum

Február


az első virágfesztivál ünnepe, amelyen a szilvafa virágzását ünneplik, így a szilvafa virágai is előfordulnak.

Március


a japánok az arnyszinű virágú repcét tartják a tavasz hírnökének

Április


a hónap jellegzetes virága a csersznye, amelyet megszállott tisztelettel öveznek

Május


motívumai a lilakác, és az írisz

Június


párás esős hónap, a nyírkos idők elmúltát hortotezia, és fűzfa díszítésű hajtűkkel igyekeznek siettetni

Július


sor kerül a híres Gion fesztiválra, amikor a hanamacsik új hajtűket terveznek

Augusztus


a hónap szimbóluma a hajnalka

Szeptember


a kínai harangviráot (kikyo) fűzik elegáns, lila, és fehér szinű fejdísszé, az ősz kezdetére utálva

Október


a hónap jelképe a krizantém,ami egyben a császári család címervirága is

November


a novemberi hajtűkön a rozsdabarna juharfaleveleket használnak díszítésként

December


a japán újév jellegzetes étele a kerek, és kemény rizsfelfújt, a decemberi hajtűk szalagjait kézjegyükkel látják el. A szalagok álját emiatt üresen szokták hagyni