Japán szerencseistenek

A 7 már önmagában is szerencsés szám, de a japánok rendeltek hozzá hét
szerencseistent (shichifukujin) is. Ezek a mitológikus figurák gyakran
díszitik együtt, vagy téma szerint külön-külön illetve párban egy adott
hely - lakás, üzlet, bár - falát vagy polcait. Bár még nincs itt az év
vége, jó, ha felkészülünk, mivel Szilveszterkor hajóra szállnak, és
január 2-án, ha a párnánk alá tesszük a képüket, egész évre
biztosíthatjuk a szerencsénket, ha szépet álmodunk. A csoportot a 17.
században dobták össze különféle keleti istenségekből, a halászoké,
Ebisu, az egyetlen japán köztük, a sintó hagyományokból származik.
Három hindu istenséget Indiából importáltak (Daikokuten, Bishamonten,
Benzaiten), és hármat a kínai taoista tradíciókból (Hotei, Juroujin,
Fukurokuju). Japánban mindenesetre már együtt utazgatnak egy kincses
hajón, és úgy osztogatják a boldogságot, szerencsét. A "hagyományos"
istenségeknél sokkal komplexebbek, többféle tulajdonság és babona
köthető hozzájuk, aminek valószínűleg az az oka, hogy valós - vagy
legalábbis mondabeli - személyekre, összetett karakterekre vezethetők
vissza.

Nézzük őket egyenként:

Ebisu
a halászok és kereskedők istene. Egy horgászbot és hal van a kezében,
jellemzője az őszinteség, szorgalom és a tisztességes bizniszelés is
neki tulajdonítható. A hét istenség közül ő az egyedüli japán, de azt
is mondják, hogy a következő isten, Daikoku fia. Mindketten kapcsolatba
hozhatóak az üzleti sikerrel, az olvasottak alapján Ebisu inkább a
siker, míg Daikoku az anyagi részével. Ebisu előkelő ruházatban,
bőséges lakomát szimbolizáló, nagy hallal jár, és mosolyog. Sikerben
részesülhetünk általa a választott hivatásunkban.

Daikoku
elsősorban a gazdagság, a jólét és az "öt gabona" istene. Indiából
származik, a sintó hagyományok aratásistenével a 9. században mosódott
össze. Kövérkés, mosolyog, és ő is előkelő ruhákban jár. Egy arany
kalapácsot és egy nagy zsákot hord, utóbbi minden jóval tele.
Szerencsét - vagy inkább pénzt - hoz a farmerek, molnárok,
iparosok melett a bankárok, üzletemberek számára. Boltokban gyakran
Ebisu társaságában látható. Ha kapni szeretnénk a gazdagságából,
dözsöljük a szobrai fejét vagy vállát.

Benzaiten
(Benten) az egyetlen nő a hétből, a tudás, művészetek, irodalom,
szépség és legfőképpen a zene istennője, kezében egy lanttal. Az indiai
Sarasvati istennőtől ered, aki szintén a zenét képviseli. Sokszor fehér
kígyók társaságában ábrázolják, és féltékenynek ismerik. Szerencsét hoz
a művészetek képviselőinek, táncosoknak és a szerencsejátékosoknak is.

Hotei a
jólét, jó egészség pocakos istene, a kínai Nevető Buddha. Úgy tartják,
valós személy volt, kopasz, mosolygós, és egy soha ki nem fogyó,
étellel teli zsák van nála. Népszerűséget, boldogságot és
elégedettséget osztogat. Lehet még nála legyező, gyerekek is ülnek a
lábánál, mert őket is védelmezi, valamint a jósok és a pincérek
patrónusa is. Egyike a két istennek, akiket simogatni szokás (mármint a
szobraikat), Hotei pocakját kell megdörgölnünk, hogy jusson a
szerencséjéből.

Fukurokuju
a boldogság, gazdagság és hosszú élet istene meg a bölcsességé. Egy
régi, kínai mondából érkezett, és állítólag csodatévő remete volt. Nagy
feje és szemei vannak, hosszú, fehér szakálla, az ősi, kínai tudósokra
jellemző öltözéket visel, és imád sakkozni. Testalkata igen hasonló
Jurojinéhoz, mindkettőjüket kíséri néha egy-egy őz. A kezében egy
tekercs van, a világ összes tudásával, néha teknős is van mellett
(=hosszú élet). A sakkozók mellett az órások és az atléták is neki
hódolnak.

Jurojin
elsősorban a hosszú élet taoista istene, de a bölcsességé is. Külsőre
Fukurokujuhoz hasonlít, sőt, egyesek szerint ugyanabban a testben
élnek. Ő is idős, hosszú, fehér szakálla van. Egy szent bot van nála,
hozzácsatolva egy tekercs, amelyben a hosszú élet titka olvasható. Egy
piásüveget is hord magával, nagyon szereti a szakét és állítólag a
nőket is (hosszú élet titka?. A tanárok, tudósok, professzorok
istene.

Bishamonten
a harcosok és a méltóság istene, indiai eredetije Viasravana volt, egy
buddhista misszionárius. Harcosságát sokszor félreértik, mivel inkább
önvédelemből van nála fegyver, páncélt és sisakot visel, és lándzsája
van. Ezek inkább azt jelképezik, ahogyan a hitét védi, és hogy
távoltartja velük a gonoszt. Sűrű szakálla van, erős, magas alkat, és a
másik kezében néha egy kincset jelentő tornyot (pagodát) fog.
Jószerencsét, gazdagságot, boldogságot és igazságosságot hoz, és a
méltóságot, tartást jelképezi, valamint a vallásos hit örzője. Istene
az orvosoknak, papoknak és katonáknak egyaránt.