Kínai horoszkóp
A legenda szerint a sorrend egy verseny során alakult ki, amelyet az állatok Jade Császára rendelt el. A gyorsabb állatok kerültek a naptár elejére. A versenyt a patkány nyerte, miután potyautasként az ökör hátán utazott, a lusta disznó pedig utolsóként ért célba.
A kínai horoszkóp emellett tartalmaz öt elemet: a fát, tüzet, földet, fémet és a vizet. Egy személy horoszkópjában egy állatövi jel és egy elem szerepel. A hagyományokhoz igazodó kínaiak komolyan veszik a horoszkópot, és néha a házasságokat is az összeillő jegyek alapján rendezik el.
A kínai horoszkóp a kínai holdnaptárat követi, tehát a jegyei a Kínai Újév idején váltják egymást, és nem a Gergely-naptár szerint, január 1-én.
Kínai naptár
A kínai a hold- és a nap-naptár elegye, és az évek a kínai horoszkópnak megfelelő sorrendben követik egymást egy 12 éves ciklusban.
Bár a legenda szerint a naptárt Si császár alkotta meg Kr. e. 2637-ben, a bizonyítékok arra utalnak, hogy a naptárak használata csak később, a Sang dinasztia idején kezdődött. Ezek egy 12 hónapos évi ciklust követtek, de némelyikben egy tizenharmadik és egy tizennegyedik hónap is volt! A naptár jelenlegi formáját Vu császár vezette be a Nyugati Han-dinasztia idején.
A kínai naptárt elsősorban fontos események és ünnepek napjainak meghatározására használják, mint a Kínai Újév vagy az Ősz-közepi Fesztivál, de használják jövendölésre is. Adminisztratív célokból és polgári ügyek rendezésére 1912-ben Kínában is bevezették a Gergely-naptárt, de a kínai naptár továbbra is széles körben használatban maradt.
Irodalom, költészet és művészetek
A Csou-dinasztia idejére Kínában már megvoltak az irodalom fejlett formái, mint az esszék, levelek, nagy történelmi feljegyzések, mint az Őszi Krónika, és persze versek. A kalligráfia, a kínai ecsettel történő írás is ebben az időszakban kezdődött. A papír feltalálásáig, mely a Han-dinasztia idején történt, kagylókra és csontra írtak.
Egészen biztosan a kínai költészet a legrégebbi és az egyik leggazdagabb a világon. A konfuciuszi klasszikusnak számító Dalok Könyve például 2500 éves. A régi időkben az uralkodó elit nagyra tartotta a költészetet. Vu Zetian császárnő a Tang-dinasztia idején, biztosítani akarván, hogy a népszerű kormánypozíciókba tehetséges emberek kerüljenek, a költészetet kötelező tárggyá tette a közhivatali felvételi vizsgákon. A Tang-dinasztia idején sok elismert költő tevékenykedett, mint Li Baj, Du Fu és Vang Vej - akik munkáját mindmáig világszerte tanulmányozzák és ismerik.
Ünnepek
Kínai Újév
A kínaiak világszerte megünneplik a kínai holdnaptár első napját, a kínai újévet, mely a boldogság és jóindulat új időszakának kezdetét jelöli. A legenda szerint egy kis falu lakói minden tavasz kezdetén petárdákkal és hangos lármával igyekeztek elriasztani egy mitikus, niannak nevezett szörnyet, és ezzel kezdődött az Újév ünneplése.
A Sárkányhajó Fesztivál
Csu Jüan, egy hazafi és költő Csu államban a Háborúzó Államok korában annyira bánkódott hazája gyengeségén, hogy egy folyóba fojtotta magát. Az aggódó halászok levelekbe csomagolt rizst dobáltak a vízbe, hogy a halak ne a holttestet egyék, s ebből alakult ki a Sárkányhajó Fesztivál és a kínai gombócok hagyománya.
Forradalmárok a Jüan-dinasztia idején édes lótuszból készült süteményekbe rejtve küldözgettek egymásnak titkos üzeneteket. A forradalom végül megdöntötte a zsarnok uralkodó hatalmát, s ez vezetett a Holdsüteményes ünnep, avagy az Ősz-közepi Fesztivál kialakulásához, melyet a nyolcadik holdhónap tizenötödik napján tartanak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése