2009. január 24.


A csin császár.

A csin (chinai) császár, kinek rajzát mai lapunk mutatja, a világ legnagyobb birodalmának ura. Kétszáz ötvenezer négyszögmérföldnyi téren, háromszáz millió alattvaló vakon engedelmeskedik szavának, de neve mig él titok, mit kimondani nem szabad, s a ki tenné, kinosan lakolna csacskaságáért. Csak ha hült tetemeit a császári sirboltba takaritották, ha életrajzát s uralkodásának történetét a birodalom történetirói megirták, akkor értesül nevéről az ország és utókor. – A mostani császár atyja Taokuang volt, kiben a keresztény hit terjesztők sok tekintetben kegyelőjöket vesztették.

Mint birodalmának, ugy hatalmának korlátai is felette tágak, s ezredéves törvényeken, megrögzött szokásokon s vallási könyveken kivül, mi sem gátolja akaratának vagy szeszélyének kivitelében.

Alattvalói nemcsak fejedelmöket, de közös atyjokat tisztelik a császárban, meg lévén győződve, hogy valamint a gonoszakat felnyiti, az engedetleneket megbünteti, ugy nem csak részrehajlatlan igazságot szolgáltat a perlekedőknek, de folyton felügyelve alattvalóira, mindazokat, kik mint katonák, államférfiak, tudósok vagy egyszerü polgárok kiszabott hatáskörükben magukat kitünteték, megjutalmazandja; s valóban nem ritka példa, hogy a nép legalsóbb osztályaiból származott férfiak, erény, jeles tehetség és ipar által a fejedelem figyelmét magukra vonván, legfényesebb hivatalokra emelkedtek, s a legnagyobb kitüntetés jeléül pávatollal megajándékoztattak.

Utódját a császár maga választja fiai vagy rokonai közül, miért a fejedelmi herczegek kitünő nevelésben részesülnek, mert régi szent könyvek azt tanitják, miszerint nem lehetne eléggé mivelni azok értelmét és kedélyét, kiket a világ szellemének, az istennek akarata embertársai fölé uralkodókul rendelt. Ha a császár rokonai között alkalmas utódot nem vél találhatni, mi sem gátolja, hogy bárkit, a kit érdemesnek tart, utódjává nevezzen. – Regente ez gyakrabban megesett, de ujabb időben meglehetősen kijött divatból.

Nem csak a katonai, polgári s egyházi méltóságokat osztogatja, de mint a vallás legfőbb papja, fel van jogositva, a jeles honfiakat a szentek, vagy mint a csinaiak nevezik, a meztelen lelkek sorába iktatni s imádtatásukat elrendelni. – Felségi jogaihoz tartozik a tartományok, városok, falvak neveit megváltoztatni, az udvariasság szabályait megállapitani, s a régi irásjegyek helyett ujak használatát behozni.

Czime minden keleti képletes szólásmódot tulhaladó, földurának, ég fiának, a nap bátyjának, királyi palotának, ezeréves legszentebb császárnak czimeztetik. Midőn magánbeszédben magáról szól Ngo szóval él, mi ént jelent, – de ha a trónról szól, akkor azt mondja Tsin – mi szinte én-t tesz, de melly szóval csak a császárnak szabad élnie. Imádáshoz hasonló tiszteletben részesül, minden szava mennyei parancs, mit arany betükkel jegyeznek fel az évkönyvek selyem lapjaira, – az ország nagyai, sőt a császári család ivadékai is, csak féltérdre ereszkedve szólhatnak a császárral.

Peking fővárosában lévő pazar fényüzéssel és keleti pompával diszesitett palotában lakik, nejeivel s gyermekeivel. – Első legkedvesebb neje császárné, három más neje királyné czimmel él, többi kedveseinek száma határozatlan.

Öltözete hosszu csin szabásu kabától, s rövidebb, a legdrágább szőrmével bélelt zekéből áll, – szine setétkék, rendesen a legfinomabb habos selyemből készül s aranynyal, drágakövekkel pazarul van kirakva, fővege karmazsin selyem, fekete nyuszt prémmel, mellyet a legfőbb hatalomjeléül három pávatoll ékesit.– Óriási gyöngyök sora lóg nyakáról, mellyek egye kis királysággal felér. irályi széke elefántcsont és aranyból van mesterségesen kirakva, sárkány- s oroszlánfejekkel kiczifrázva, ezen ülve fogadja a főurak hódolatait, az adófizető tartományok küldöttjeit s a külföldi nemeztek követeit. – Minden rendelet a császár nevében adatik ki s nyolcz hüvelyknyi nagyságu pecsétjével megerősittetik, melly fekete jaspisból készül, mit senki másnak nem szabad pecsétnyomónak használni.

Dr. Hegedüs.

Nincsenek megjegyzések: