Kína: látnivalók, érdekességek és tudnivalók


A kertművészet a kínai kultúra fontos részét alkotta. A nyugalom gondosan megtervezett, festői kis szigeteiben, a zen kertekben, a sziklák, kövek, kis tavak, bambusz, apró bokrok, a fák, a fahidak, patakok elhelyezése, de még a gereblyézés iránya is jelentéssel bírt. A parkokban reggelente sokan tai chi - znek, egyfajta kímélő tornát végeznek.
Ezek a "finomságok" a mai rendszer korlátozó, tömeggyártást szorgalmazó keretei között egyre inkább veszítenek fényükből. A kertek lepusztulnak, csúnya szocialista emlékműveket, szobrokat helyeznek beléjük, a gyárakban a régi minőségre egyáltalán nem hasonlító sokszor ízléstelen porcelántárgyakat, műselymeket állítják elő. Kínával kapcsolatban elsőként a "made in China" felirat jelenik meg a szemünk előtt. A kommunista Kína olcsó, rossz minőségű, giccses tömegcikkekkel elárasztotta az egész világot. A hatalmas állam azonban még mindig tartogat ezer meg ezer olyan szépséget, amiért érdemes ellátogatni Kínába.
Jelentős történelmi emlékek tanúskodnak az egykori fényes, pompás császári Kína jól szervezettségéről melyek megtekintése közben remélhetjük, hogy egyszer ott is gyökeret ereszt a fejlődéshez szükséges szabadság és demokrácia. Ha kinyitjuk a szemünket dél-keleten bíztató előjeleket találhatunk...
A föld harmadik legnagyobb területű országa Mongóliával, Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Tádzsigisztánnal, Afganisztánnal, Indiával, Nepállal, Bhutánnal, Mianmarral, Laosszal, Vietnammal, Észak-Koreával, Hongkonggal és Macauval határos. Az Ázsiai állam felszínének háromnegyed része hegyvidék és fennsík, csak a Jangce-folyó mentén és a Sárga-tenger partján síkság. A Himalájában a Csomolungma (Mount Everest 8848 m), a világ legmagasabb csúcsa lyukasztja ki az eget. Legnagyobb tava a Csinghaj, 5940 km 2 felülettel.

Kína területe és lakossága egyaránt százszorosa hazánkénak. Jelentősen túlnépesedett, így a vezetők arra bíztatják a szülőket, hogy csak egy gyereket vállaljanak. A népesség 105 fő / km2, de az eloszlás egyenetlen. A kopár, hegyi pusztákon ez az érték 6 fő / km2, míg a termékeny folyóvölgyekben kb. 190 fő / km2. A lakosság 80 % - a vidéken él, és ősrégi munkamódszerekkel folytatja parasztgazdálkodását. A gyárakban a munkaerőt ésszerűtlenül aluldolgoztatják. Az ország egyetemein csupán 2, 1 millió diák tanul. (Magyarországon ez kb. 800 000). Kevés az ambiciózus fiatal, az oktatás színvonala pedig nem megfelelő, nem termel ki jól felkészült vezetőket. Hogyan várhatnánk, hogy a kínai helyzet hirtelen megváltozzon?
Észak-Kína rideg vidékeinek még sokat kell fejlődnie. A csodálatos műemlékek, kincsek, maga a "kínai kultúra" Dél-Kínából származik. A legfontosabb élelmiszert, a rizst is itt termelik és az emberek felfogása is nyitottabb.
Kína növényvilága rendkívül változatos. Számos olyan növényfaj megtalálható itt, amely a világ más részein már kipusztult. Az éghajlat változása a növényövezeteket alakított ki a tűlevelű erdőktől a szubtrópusi bambuszligetekig.
Az állatvilág legkiemelkedőbb képviselője a pandamackó, az aranyszőrű-, a fehérfejű majom, a vadteve és a vadló. A kínai flóra és fauna megóvására 4 nagy természetvédelmi területet létesítettek, melyeket teljesen elzártak a látogatók elöl. A Mandzsuriában található a Csangpajsaan Természetvédelmi Területet 1960-ban létesítették. A Tinhusan Természetvédelmi Terület 270 hektáros örökzöld erdőt rejt, a Volung Természetvédelmi Terület a bambuszmedvék és a pandák lakhelye. A bambusz az óriáspandák kedvenc étele. A tengerparti Vujisan Természetvédelmi Területen szubtópusi őserdő található.

A kínaiak azt tartják, hogy a sárkányok és az oroszlánok szerencsét hoznak. Ezért díszítik ezeknek az állatoknak a szobraival az épületeiket, tárgyaikat és ezért készítenek Újévi ünnepségsorozatukra oroszlán- és sárkányjelmezeket, lampionokat.

Történelem:
Kínának Közép- és Kelet - Ázsiában 21 tartománya, 3 tartományi jogú városa (Shanghaj, Peking, Tiencsin) és öt autonóm területe van (Tibet, Belső-Mongólia stb.).
Története körülbelül a Kr. e. 2200-1700 körül kezdődött, a Hszia - dinasztia korában. Az ezt követő dinasztiák a Csou, mely virágzó társadalmat épített, a Csin, mely egyesítette az egymással háborúzó államokat. A Han - dinasztiák vették át Indiától a buddhizmust. Az Öt dinasztia kora 907-től 60-ig. tartott. A hosszú Szung uralom alatt (960-1279) irodalmi művek születtek, feltalálták a puskaport és a mozgatható betűket. Mongol hódítás és uralom következett (1271-1367). A Ming - dinasztia (1368-1644) nyitott nyugat felé. A mandzsuk megtiltották az ópiumimportot, kitörtek az ópiumháborúk (1839-42, 1856-60). Fennhatóságuk ideje alatt megnyitották a kikötőket a külkereskedelem előtt. Kínai-Japán háborúk következtek jelentős kínai területszerzéssel. 1912-ben kikiáltották a Kínai Köztársaságot, amely ma is fennáll. A szocialista rendszer azonban, súlyos válságba került. Akárcsak a volt szocialista országokban, itt is reformokra volna szükség és többpárt rendszerű parlamentáris demokráciára.1989 június 4-én azonban a pekingi Tienanmen téren leverték a demokratikus mozgalmat és a mai napig tiltják működését, meghazudtolva a hely nevét, amely magyarul annyit tesz "Mennyei Béke Kapuja".

Éghajlat:
Az ország északi része a mérsékelt övbe, déli fele a szubtrópusi övbe tartozik. Délkeleti csücske átnyúlik a trópusi monszun zónájába.

Látnivalók

Észak-Kína
Kína fővárosa Peking (Beijing), oktatási, közlekedési, ipari központ. A hatalmas városban az eligazodást négyzetes úthálózat segíti. A város központjában elhelyezkedő kínai stílusú palota (Ku Kung) 24 kínai császárnak adott otthont. Ez a Tiltott Város, Peking szívében, melyet bíborvörös falak és árkok védelmeztek a külvilágtól. A 720 000 m területen elhelyezkedő pompás épületegyüttes északi részén lakóépületek, délen az egykori hivatali csarnokok állnak. 9000 helyiségének felépítéséhez több százezer dolgozó megfeszített munkájára volt szükség. A palota keleti részében található múzeumban értékes műkincsgyűjteményben gyönyörködhetünk. Sétánk során beszippanthatjuk a Szun Jat-Szen Park tiszta levegőjét, hallgathatjuk a madarak csicsergését és a 35, 6 m magas Vu Men kapun átfolyó "Arany Víz" csobogását. Átsétálva a Jinshan Qianjie - n északra a Szén-dombon (Mej San) található 5 szép pavilon egyike, a Tízezer Tavasz pavilonja a város, a kínaiak szerint a Világ mértani közepe. A közelben elterülő tó a benne képződött lótuszokkal körülvett szigettel (Csiung Hua Tao), a rajta álló hófehér pagodával a park jelképe. A Tian'an téren Mao Ce Tung Mauzóleuma és a város jelképe, a Csienmen kapu áll.
A város észak-nyugati részében található a Pekingi Egyetem, Kína legnagyobb általános egyeteme. A számos meglepetéssel szolgáló, 1153 - ból származó Nyári Palota, kertjében a Hatalmas Fényesség tavával, számos meglepetéssel szolgál. A Vu Ta Sze (Öt tornyú templom) faragásokkal csipkézett fehér márványból készült, tetejét pagodák koronázzák. A Pekingi Állatkert 1908 óta várja a látogatókat olyan különleges állatokkal, mint például a mandzsúriai tigris, a tibeti jak és a szecsuani panda. Látogasson el a Lila bambusz Parkba, melynek bambusz- és cseresznyeligetei lenyűgöznek minket.
A Tianmen sugárút mentén fekvő terület legkiemelkedőbb látnivalója a 33 m magas Harang-torony, melynek legelső harangja öntőedényébe a legendák szerint a készítő lánya belevetette magát, azért, hogy az, ha elkészült, szebb hangot adjon. A Dob-torony az idő jelzésére szolgált. Az időt vízi órával mérték, telését a lakossággal meghatározott időközönkénti harangjelzéssel tudatták.
A központi palota keleti karéjában a gyerekeket nagy szigorúsággal vezetőnek nevelő Császári Főiskola, a Konfuciusz templom amelyben a bölcs néhány írásművét olvashatjuk kőbe vésve, az öt csodálatos udvarral rendelkező Lámatemplom, a Pekingi főpályaudvar és az Égi imádság temploma feltétlen megérdemel egy kitérőt.
A város nyugati részén a Hadsereg Múzeum és a Nemzetiségi Palota domináns tömbjei a szocialista építészet "remekei". Az egész városrész e "modern" korban épült.
Aki Pekingben jár, mindenképpen látogasson el a várostól északra fekvő (50 km) Ming (-dinasztia) sírokhoz, amelyek 13 császár végső nyugalmát biztosítják. A halottak fölé épített kőemlékeken az uralkodók eredeti- és uralkodói neve olvasható. A kriptákhoz kőszobrokkal szegélyezett utak vezetnek. Az 1950-ben folytatott ásatások emlékei a kiállított tárlókban tekinthetők meg.
A fővárostól 70 km-re fekvő Kínai Nagy Fal a világ legnagyobb ember - alkotta létesítménye, minden idők legelképesztőbb vállalkozása. Olyan nagy, hogy még egyes űrből készített felvételeken is jól látható. A fal az i. e. -i 220 körül készült el az akkori birodalom határán. Az építési munkálatokban közel 300 000 ember vett részt. A főként elítéltekből álló munkássereg meg is tizedelődött a nagy fizikai megterhelés következtében. A legendák szerint az építés előtt egy jós azt jövendölte, hogy nem készülhet el anélkül, hogy egy Van nevű embert be ne falaznának a kövek közé. Kerestek egy ilyen nevű férfit és testét bele is keverték a falazó anyagba. A valóság azonban az, hogy az összes embert befalazták, aki a munkálatok során életét vesztette, így a Nagy Fal a világ legnagyobb temetője, mely 9000 ember csontjait rejti magában. A Po - haj öböl közelében húzódó hatalmas védőfal összesen kb. 6700 km hosszú, szélessége 5, 5 m, magassága mintegy 9 m. Csin császár gyakran ellenőrizte, hogyan halad a Nagy fal építése. Amennyiben egy munkás akkora rést hagyott a kövek között, hogy egy vékony fapálca belefért, azonnal kivégezték.
Tajjüan (500 km) a Tajhang - hegység löszfennsíkján található 1300 000 lelket számláló ipari város, tartományszékhely. Szebbik része a Fen - folyó déli patrján fekszik. A legnagyobb attrakció az Iker-pagoda, két 50 m magas toronnyal, a Csung San Sze (A Jó Tiszteletének temploma), a ming- építészet egyik legszebb alkotása és a Csing Ce 1500 éves műemlék együttese.
Kína legészakibb tartományának ( Hejlungcsiang ) székhelye Harbin, ahova Pekingből közel egy napos vonatúttal, vagy repülőgéppel juthatunk el. Ipari város, Kína leghidegebb városa. A fagyos esték hangulatát a híres harbini körte olvasztja fel. A munkások életének színfoltja az a fesztivál, amelynek során jégből készített lámpással ajándékozzák meg gyermekeiket, és mutatós jégszobrokat készítenek. Nyáron zenei fesztivált és színházi napokat tartanak.
Csangcsun Csilin tartomány fővárosa. Jelentős, de nem szép város. A 4 km2-en elterülő császári palota a Tartományi Múzeumnak ad otthont.

Mandzsuria
Más néven Tungpej, az ország észak-keleti részén terül el. A fővárostól 841 km-re fekvő Senjang (Shenyang) több mint 3 000 000 millió lakost számlál. A szabályos négyzetet formázó téglafalak a mandzsu császárok 27. századi palotáját keretezik. Keleti- és az Északi sírkertben az egykori mandzsu uralkodók nyugszanak. Mindkettőt hatalmas kert veszi körül. A ming - kori Hosszú Nyugalom temploma a Déli-tó parkban található.
Talien a Liaotung - félsziget déli csücske. Az ország második legnagyobb kikötője. A város Természettudományi Múzeuma a tenger világába nyújt betekintést. Szép, sziklás strandjai mágnesként vonzzák a turistákat. Keletre húzódik a Tigris - föveny, melynek enyhe klímáját a körülvevő dombok adják.
Ansantól keletre, az Ezer-hegy látszik, mely különleges formájú dombjairól kapta nevét. Ez Mandzsuria legkedveltebb turista látványossága. A legmagasabb a Szent - ember tető (700 m), melyből szép panoráma tárul a szemünk elé. Völgyeiben húsz kisebb kolostor búvik meg. A Sárkány-forrás kolostor a zen buddhizmus kiemelkedő fontosságú szentélye.

A Sárga-folyó vidéke
A Sárga-folyó 5464 km hosszú. Környéke a kínai tudomány és kultúra születési helye.
Csinan forrásairól híres. A legnevesebb, a Szökő-forrás az Óvárosban tört fel, hogy táplálja a fölötte elhelyezkedő tavat. A Ló Futás - forrásról az a hír járja, hogy egykor Szung hadvezér lova megszomjazott, patájával kaparni kezdett, hogy vizet találjon. A ló ásta kis gödörben keletkezett a forrás. A forrásokat lótusz-, banánfaligetek és fűzfák veszik körül. A városban található az Ezer-Buddha hegye is, mely csodálatos növényzetéről, buddhista templomairól és kolostorairól vált híressé.
Csöfu neves zarándokhely. Itt született és tanított Konfuciusz, (i.e. 551-479) minek emlékét a bölcs lakhelyén felépített templom, a Kung Miao közepén Konfuciusz monumentális bronzszobrával. A templom együttes három nagy csarnokból, 50 díszkapuból és számos kis szentélyből áll. A főcsarnok oszlopaira márványsárkányok csavarodnak. A mester kútjának vizéből kortyolva a zarándokok a megvilágosodást, a bölcsesség elnyerését várják.
Kína élelmiszerkészletnek nagy részét Honan tartományban termelik. Anjang régészeti leletei világszerte ismertek. A legnevesebbek azok a csontok, amelyekben a figyelmes szemlélő az ősi kínai írásjelek karcolatát fedezheti fel. Látogassunk el a 38 m magas Ven Peng pagodába, mely 952-ben készült, öt szintjével egy emeletes tortához hasonlít. A város mellett egy 34 km2 felületű melegvizű tó található, mely a fürdőzés és pihenés kitűnő színtere.
Kajfeng a Szung uralkodók palotájának övezetében található 13 m magas Sárkány pavilonjáról híres. Ez a császári palota tróntermének maradványa, mely egykor taoista templomként működött. A Hsziang Kuo Sze templom a vallásos szertartásokon kívül a hatalmas forgalmú vásároknak adott otthont. A Régi Fuvolások erkélyét az ókori híres fuvolista Si kuang tiszteletére emelték. Az Égi Tisztaság temploma megsemmisült, milliónyi kőlappal burkolt pagodája azonban még ma is áll. Benm a Lojang a Lo-folyó északi partján fekszik (770 km). Ez volt a Csou - dinasztia fővárosa. A Csou-herceg Tang-kori temploma a városban talált kincsek múzeumát rejti. A 10 km-re lévő Fehér Ló kolostor, az első buddhista kolostor, onnan kapta nevét, hogy az ide érkező indiai szerzetesek fehér lovon szállították ide a szent írásokat.
A Selyemút Kelet-Kínából Közép-Ázsián a fekete-tengeri kikötőbe vezet. Kína a 13-14. században ezen keresztül állt kapcsolatban az európai kereskedelemmel.
Lintung városhoz közel 1974-ben parasztok 8000 cserépfigurára találtak. A cseréphadsereg néven ismertté vált hatalmas felfedezés az első kínai császár (cs�in Si Huang-ti) síremléke közelében történt. A gyalogosok, lándzsások, lovasok stb. egy szabályos hadialakulatot alkotnak. Azt tartják, ezek őrzik a császár földöntúli nyugalmát.
A császár uralkodásának helye, Hszian a Selyemút mentén fekszik. Óvárosát hatalmas várfal veszi körül, középpontjában egy 1384-ban emelt harangtorony áll. A nagy mecset muzulmán eredetű, de kínai stílusjegyeket is magán visel. Liátogassunk el a tang - kori Vadludak Kispagodájába és a Vadludak Nagy pagodájába. A Konfuciusz templom falai 2000 kőtáblát őriznek és itt található a Senhszi Tartományi Múzeum, melynek gazdag műkincs gyűjteménye jade- és bronzplasztikák mellett konfuciánus és buddhista írótáblák, budddhista szobrok, selymek, kerámiák és tükrök tárlata.

A Jangce-folyó környéke
A Jangce Kína legnagyobb, (6300 km) a világ harmadik legnagyobb folyója. E körül él a kínai lakosság 40%- a és itt terem a gabona és a rizs legnagyobb része is. Csengtu a brokát városa volt, ma egy magyar közreműködéssel létrehozott nagyméretű csőgyár székhelye, szennyezett ipari város. Két szép templom a Mandzsuri- és a Vu Hou Sze- templom azért itt is található. A 3100 m magas Omej - hegy a kínai buddhizmus egyik szentélye. Lábánál egy nagyobb kolostor található (Pao Kuo Sze). Innen indulnak a zarándokok, az 55 km távolságra lévő hegytetőre. Az út a Fekvő Tigris Szentélye, a Marhaszív kő, a Kilenc Vén barlangja és számos érdekes és neves hely mellett halad el. Losan 71 méter nagyságú, hegyoldalba vésett sziklaszobra a mellette lévő kolostor és kőpagoda egy tartalmas egynapos kirándulást ígér.
Csungking kevésbé műemlékeiről, mind inkább közelben lévő, hévizű forrásairól híres. A Jangce Három - szoros vidékét háromnapos hajóúttal járhatjuk be. A Csungking és a Vuhan közötti szakaszon gyümölcsligetek, szőlőlugasok mellet haladunk el. Hupej, a tavak tartománya. Sasitól keletre található a Hosszú-tó, és egy 3000 km2-es, zöldvizű tengerszem, a Tungting - tó.
Jüejang Ce asszony pagodájáról híres, melyet nem tudtak volna befejezni egy odaadó özvegy pénzgyűjtő munkája nélkül. Leghíresebb épülete a Jüe - jang torony, Kína egyik legszebb épülete. A 3 milliós Vuhan a Hansuj és a Jangce találkozásánál fekszik. A folyam fölötti átjárást az 1670 m hosszú, 18 m széles vashíd biztosítja. Hanjang Küjjüan, a pompás buddhista templom, emlékezetes állomása utunknak. A Figyelemre méltó lohan csarnok egy paraszt-művész alkotása.
Csiangszu Kína legnépszerűbb tartománya. Népsűrűsége 600 fő /km2. Nankingba a 14. századból származó Ji csiang Men kapun juthatunk be. A Tien Vang Fu (Mennyei Fejedelem Pagodája), kertjében a híres kőhajó látható. A Sakk - Győzelem-toronyban ming - kori bútorokat, és Csün Juan arcmását állították ki. Az egykor itt magasodó híres, porceán pagodát kívülről színes majolika borította.
A Nagy Csatorna a Kínai Nagy Falhoz hasonlóan hatalmas építészeti vállalkozás volt. A világ leghosszabb, mesterséges vízi útja, Pekinget köti össze Hangcsouval. A hatalmas létesítmény a főváros vízellátását szolgálta. A csatornát az i. e. 5 században kezdték építeni. Északi része mára már nagyrészt megsemmisült, déli szakaszán még ma is élénk a hajóforgalom. A csatorna mentén fekvő Csungcsuiban nézzük meg az Ég Nyugalma templomot, a Venpi palotát és a Vörös Szilva Pavilont, a szomszédos Vuhszi múzeumában a Huj-hegy agyagjából készült szobrocskákat, a város jelképét a Sárkány fénye pagodát, a város két szép parkját. A Gondűző park fehér falu, piros oszlopos épületei méltóságteljes egyszerűséget árasztanak.
Szucsou a kertek városa, 150 szebbnél-szebb kertnek ad otthont. A leghíresebbet, az Örömök kertjét egy előkelő mandarin borsos összegért építtette.
Sanghaj a Sárga-tenger partján, Kína középső részén található. Ezt a várost több ember lakja, mint Magyarországot. Jelentős kereskedelmi, ipari és pénzügyi központ. Kína legnagyobb kikötője és kozmopolita városa. A legnevesebb látnivalók a Nép Park körül a Sanghaji Televízió 210 m magas vastornya, a mandzsu kori Lunghua - templom, a több tízezer kincset magában foglaló Sanghaj Múzeum és a Hujlo negyed. Ez utóbbi a gésák és az ópiumárusok munkálkodásának helye volt, amíg 1950-ben meg nem tiltották a tevékenységüket. Az ódon városfalak közt található a Városvédő Istenség temploma. Egy festői tó közepén színes pavilon áll. A JüJüannt (Örömök kertje) nagy gonddal őrzik és ápolják. Egyszerre csak 2500 személy látogathatja. Híres a Jáde Buddha-templom, mely nemcsak szép, kis üzletei mutatós portékákkal, vegetáriánus étterme ízletes ételekkel csalogat.

Dél-Kína
Hangcsou Sanghaj üdülőkörzete, amelynek pompájára a 8. században ott járt Marco Polo is rácsodálkozott. Belsejében tó terül el, körülötte paloták és udvarházak emelkednek.
Hongkong (Hsziangkong) a Gyöngy - folyó torkolatában fekvő hatalmas sziklasziget, melyet a helyiek "Illatos Kikötőnek" becéznek. 1842-ben adta át Kína Nagy- Britanniának, az első ópiumháborút lezáró Nankingi Szerződés értelmében. Ez Kína kapuja nyugat felé, mely 1997-ben visszakerült Kínához, de a brit szellemiség fennmaradt. Fejlett gazdaságú ötmilliós város, mely finom-elektronikai termékeiről híres. A Viktória csúcsról lélegzetelállító látvány nyílik a szigetre és Kowloon Peninsulára. A Middla Kingdomban a több ezer éves kínai történelmet kínai templommal és falurészlettel ismerhetjük meg. A város ázsiai és amerikai jegyeket is magán visel. Legjelesebb épületei felhőkarcolói, a város legrégibb temploma, a Man Mo és a City Hall. Kikapcsolódásként betérhetünk a Tigrisbalzsam - kertbe, a Városligetbe és a Vidámparkba. Az Óceánpark látványosságai lenyűgözőek. Delfinek, üvegfalak mögül megtekinthető víz alatti élet és függővasút utazás teszi élvezetessé az itt eltöltött időt.
Macao portugál gyarmat. 16 km2 területű félsziget. Kedvelt kirándulóhely. Számos látnivalója közül a kormányzói palota, a barokk Szent Lőrinc - templom, a Ma Kok Miu Templom (erről kapta a sziget a nevét) a főutcán található. A Leal Senado a portugál stílusú városháza 60 000 kötetes könyvtárral rendelkezik. A 1600 -ból származó katedrális, a Szent Pál-székesegyház és a felette emelkedő erőd: Forte do Monte feltétlen figyelmet érdemel.
Az Észak- Nyugaton elterülő hatalmas Takla-Makán-sivatagban egész évben hatalmas a forróság. Azt mondják nem tanácsos ottrekedni, hiszen a neve is azt jelenti: "ha egyszer belépsz, többé nem léphetsz ki".
Tibet (Xizang) (1 221 600 km2) Dél- Nyugat Kínában helyezkedik el. 1951 óta Kína része. A legfőbb kolostorokat azóta bezárták, a szerzetesek száma jelentősen lecsökkent. A buddhizmus és Tibet egykori vezetője, a dalai láma "a bölcsesség óceánja" 1959-ben Indiába szökött. 1989 - ben Nobel-békedíjjal tüntették ki. Palotáját Lhászában csodálhatjuk meg. Ez volt a vallás legfőbb központja. A sokemeletes épületegyüttes a tibeti lépcsőzetes építészet ékköve. Több mint tízezer szentély alkotja a komplexumot, 20 000 szoborral. A lámák síremlékei, a sztúpák is itt találhatók gazdag drágakő, arany- és ezüstdíszítéssel.

Hol nyaraljunk?
Nyaralásra Pekinget és a Dél-Kínai területeket ajánljuk. Mint már említettük, itt nyitottabbak az emberek, a terület lassacskán fejlődésnek indul. A Jangce-folyó és a Sárga-folyó völgye települései kiválóan alkalmasak arra, hogy kirándulásokat tegyünk bennük. A szépszámú gyógyvizű forrás mellett kis üdülőkörzetek alakultak ki. A turisták nagy része Pekingbe érkezik meg. Ez jó kiindulópont egy Peking - Xian - Guilin - Shanghai - Peking körutazáshoz. Hongkongot azoknak ajánljuk, aki a kínai kultúra, és a kapitalizmus egy egyedi keveredésének szeretnének tanúi lenni.

Mikor utazzunk?
Északra a tavaszi és a nyári hónapokban. Közép - Kínába nyáron utazzunk. Dél - Keleten gyakoriak a tájfunok és a ciklonok. Dél-Nyugat - Kínát enyhe, száraz tél és csapadékos nyár jellemzi. A Takla - Makánban egész évben nagy a hőség. Kevés, egyenletes eloszlású a csapadék.

Öltözködés:
A kontinentális északi területeken ugyanúgy, az évszaknak megfelelően kell felöltözni, mint hazánkban. A trópusi éghajlatú területeken a kényelmes pamutruházatot ajánljuk, lapos sarkú cipővel, szandállal. A nap elleni védelemben fontos szerepet játszik a napszemüveg, a sapka és a napkrém.

Gasztronómia:
A kínaiak változatos, ízletes, ételeit a világ minden táján kedvelik.
Az étkezés azzal kezdődik, hogy a pincér forró rongyot hoz ki, amelyben megtörölhetjük kezeinket. Ezt követi a szaké, a meleg rizspálinka. A zöldségeket, a húst apró darabokra vágják és kevés földimogyoró olajon, Wokban megpirítják. Az így készült ételt a legalapvetőbb kínai élelmiszerrel, rizzsel tálalják, de kérhetünk hozzá pirított üvegtésztát is. Gyakran használnak káposztát, ananászt, bambusznádat, gombát ételeik előállításához, ízesítésként pedig szójamártást öntenek rá. Minden húsfélét kedvelnek a sertéstől, a marhán, a tengeri herkentyűkön át a cápáig. Ha úti céljaink között Peking is szerepel, ott tartózkodásunk jó alkalom a hamisítatlan pekingi kacsa megkóstolásához. Kínában a főétel után, mintegy leöblítésként érkezik a leves. Magyarországon is ismert az édes-savanyú leves és a kukoricás tojásleves. Jóízű desszert a sült banán és a kívül forró, belül hideg, szósszal leöntött sültfagylalt. Legutolsó fogásként gyümölcsöket fogyasztanak.
A legnépszerűbb ital a világszerte elterjedt kínai tea. A teát cukor és citrom nélkül, üresen fogyasztják.

Éttermek:
Kínában mindenki talál magának megfelelő éttermet: az olcsóbbaktól, a drágábbakig. Használjuk ki a kínai konyhaművészet csodálatos változatosságát, de ha elfogadják tanácsunkat, csak olyan helyekre térjenek be, amelyek tömve vannak helyiekkel: itt biztosan friss és jó ételt kapnak! Az olcsóbb helyeken 4 - 6, a drága helyeken 15 - 20 dollárért ehetnek.

Fizetés, vásárlás:
Kínából szuvenírként kerámiákat, fafaragásokat, gyékényeket, kosarakat, szőtteseket és hímzéseket vihetünk haza. De mindent nézzünk meg, mielőtt megvesszük, mivel sok a hamisítvány!

Közlekedés:
A hatalmas Kína területén belül utazhatunk helyi repülőjáratokkal, de az ország megfelelően kiterjedt vasúti hálózattal is rendelkezik. A nagyobb városok között helyközi autóbusz járatok közlekednek.
A nagy városokban a legelterjedtebb közlekedési eszköz a kerékpár.

Egészségügyi szabályok:
A szükséges óvintézkedésekről a Trópusi Szakambulancián érdeklődhetünk: Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, 1135 Budapest, Szabolcs u. 33 - 35. Tel.: 340-9149

Vámszabályok:
A magyar állampolgároknak a Kínába utazáshoz vízumra van szüksége. Ehhez 2 fénykép, érvényes repülőjegyről, befizetett útról kiállított igazolás, legalább fél évig érvényes útlevél és 9000 Ft szükséges. A vízumot a Kínai hatóság egy hét alatt állítja ki. Hongkongba nem kell vízum. Macao vízumköteles.

Utazás előtt még egyszer ellenőrizze:
- Érvényes útlevél
- Részvételi jegy
- Repülőjegy
- Valuta, valuta kiviteli engedély
- Hitelkártya, vagy utazási csekk
- Biztosítás
- Jogosítvány
- Fényképezőgép, videokamera
- Útikönyv
- Gyógyszerek

Ünnepnapok Kínában:
- Január 1-2. Újév napjai
- Március 8. Nemzetközi Nőnap
- Május 1-2. A munka ünnepe
- Május 4. Fiatalok Napja
- Június 1. Gyermeknap

Adatok:
Terület: 9 560 779 km 2
Lakossága: 1 000 000 000 fő (becsült adat)
Főváros: Peking (Pejcsing)
Lakossága: 8 000 000 fő (becsült adat)
Államforma: szocialista népköztársaság
Hivatalos nyelv: kínai
Vallás: őskultusz, konfucianizmus, taoizmus, buddhizmus, iszlám,
kereszténység
Pénznem: jüan
Időeltolódás: + 7 óra